Az épületek belterének minőségét a következő szempontok alapján lehet értékelni:

• A hőmérséklet-páratartalom mikroklíma az épületek egészséges életterének legfontosabb tényezője.
• Az egészségügyileg ajánlott 50-70 %-os relatív páratartalom, amely megakadályozza a légutak kiszáradását, egyben penészképződéshez is vezet (pl. az Alternaria, Aspergillus), főként a hűvös, nem szellőztetett helyiségek sarkaiban, küszöbök közelében és a mennyezeten. Mindennek következménye a lakosság megemelkedett fogékonysága a betegségekre, a gyakori rosszullétek, az allergia, a légcsőgyulladás.
• A túl jól megoldott ablakrés - tömítések következtében a fent említett probléma napjainkban soha nem tapasztalt méreteket öltött. A magasabb relatív páratartalom következtében (60 % felett) jelentősen megnövekszik a mikroorganizmusok száma, amelyek nem pusztulnak el (pl. Staphylococus, Streptococus) míg az alacsonyabb páratartalomnál (30 - 40 %) a túlélő mikroorganizmusok száma jelentősen lecsökken. Csökkenő páratartalom esetében jelentősen csökken az atkák előfordulása a textíliákban és ennek következtében az asztmás megbetegedések száma is kevesebb.
• A páratartalom elsődleges forrásai: az emberi metabolizmus (50 - 250 g vízpára/ó/fő, a kifejtett tevékenységtől függően), fürdőszoba (700 - 2 600 g vízpára/ó), konyha (600 - 1 500 g vízpára /ó) és a ruhaszárítás (200 - 500 g vízpára/ó/5 kg).
• A fejlett országokban a fent említett okokból kifolyólag a megfelelő páratartalom (35-45%) biztosítása érdekében előírják az állandó, szabályozott gépi szellőztetést (n=0,3 - 0,5 (o^-1)).
• A mikrobiális mikroklímát a mikroorganizmusok, baktériumok, vírusok, penészgombák, gombaspórák és pollenek alakítják ki. Az utóbbi idők legnagyobb problémáját éppen a gombaspórák és pollenek által kiváltott allergiás reakciók jelentik. A mikrobiális koncentráció csökkentésének leghatásosabb módja a tökéletes szellőztetés, megfelelő mennyiségű frisslevegő bevezetésével.
• Az aeroszolos mikroklíma - az aeroszolok apró szilárd (por) vagy folyékony részecskék (köd) tömege finom permet formájában.
• A házi por, különösen az 1 mikronnál kisebb méretű szemcsék, szintén okozói lehetnek az asztma kialakulásának.
• Illatmikroklíma - a hagyományos szagforrásokon kívül (dohányzás, főzés) a mai környezetünkben előfordulhatnak egyéb, eddig nem ismert források is: sztirének, formaldehidek, festékek kipárolgása., stb.
• Értékelési szempontként és mérhető mennyiségként általában a levegő 0,10 % CO₂ tartalmát adják meg, (Pettenkofer-féle szám). Az emberi kipárolgással teli elhasznált levegő érzetének elkerülésére még alacsonyabb, 0,07 % CO₂ értéket adnak meg, (tehát 700 ppm = 1 300 mg.m^-3).
• A lakások illatmikroklímáját alapvetően csak elegendő mennyiségű frisslevegő bevezetésével lehet biztosítani. A szellőztetés mértékének általánosan elfogadott értéke 25 m³/ó egy személyre vetítve, közömbösítendő az emberi kipárolgást.
• Toxikus mikroklíma - kialakulása olyan mérgező gázok jelenlétével magyarázható, melyeknek kedvezőtlen élettani hatása van, sőt akár halálos mérgezést is előidézhetnek. Az épületek belterében a legveszélyesebb ilyen gáz a szénmonoxid - CO. Rosszul, vagy helytelenül megoldott keringtetéssel szellőztetett konyhák esetében a gáztűzhelyek nitrogénoxid termelése következtében e rákkeltő hatású gáz koncentrációja elérheti az 50 mikrogramm/m³-t is.

Jelenlegi állapot

Az épületek burkolati elemeinek minőségi szempontból mind szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük, a szerkezeti elemek réseinek mind nagyobb légtömörsége azonban új problémát vet fel:

• a beltér természetes légcsere - intenzitása jelentősen csökken, akár n < 0,05 (ó^-1) alá is, ami egészségügyileg elfogadhatatlan
• a változatlan páratermelés (akár 10 l/nap) következtében intenzív penészképződés indul be, aminek rendkívül negatív következményei vannak az emberi szervezetre
• a lecsapódott pára kedvezőtlenül befolyásolja az épület szerkezeti elemeinek külalakját és élettartamát
• a hőveszteségek jelentős csökkentése következtében a klasszikus melegvizes fűtőrendszerek szabályozása problematikussá válik
• a jelentős nyári melegterhelés következtében a lakás beltere túlhevül, gyakorlatilag megfelelő természetes szellőztető rendszer hiányában lehűtése lehetetlen

Az alacsony energiájú építkezés alapelvei

A ČSN 730540 - 2 (2002) szabvány, amelynek tárgya az épületek hővédelme, az idevonatkozó EU szabványokkal összhangban jelentősen szigorította a falakra vonatkozó hővezetési tényezők értékeit a korábbiakhoz képest. A szabvány előírja továbbá a levegőcserék egészségügyileg megkívánt mértékét, a szabályozott hővisszanyeréses szellőztetés felhasználását és a légtömörség ellenőrzését a ČSN EN 13829 (blower-door test) szabvány szerint.

A fent említett alapvető változtatások az épületek energiaigényének csökkentését és a megfelelő mikroklíma feljavítását célozzák.

A jövő mindenképpen az alacsony energiaigényű házak és lakások kialakításáé, amelyeknél az összenergia igény nem több mint 50 kWh/m²/év és amelyekre a következő alapelvek érvényesek:

1. Az építési terület megfelelő orientációja az égtájak tekintetében
2. A lakóterek déli irányú pozicionálása a napenergia lehető legteljesebb kihasználása érdekében
3. Az épület kompakt -zárt alakja (A : V arány) és optimális üvegezés
4. A hőhidak kialakulásának elkerülése
5. A falak lehető legalacsonyabb hőátbocsátási tényezőinek biztosítása: U < 0,15 W/m²K; tető: U < 0,12 W/m²K; ablakok: U < 1,1 W/m²K
6. Az építőanyagok előállításának alacsony energiaigénye (pl. faépületek)
7. Az épület egészének tökéletes légtömörsége (Blower door próbával mérve az EN 13829 szabvány szerint, azaz n < 0,9 ó^-1 Δp = 50 Pa értékre)
8. Szabályozott szellőztető rendszer telepítése hővisszanyerési lehetőséggel, meleglevegős fűtőrendszerrel kombinálva és maximálisan kihasználva a belső hőnyereséget
9. kiegészítő (bivalens ) biomassza alapú fűtési mód (kandalló, kályha)
10. Napenergiát hasznosító rendszerek telepítése a fűtési feladatok támogatására, a használati melegvíz előállítására, hőtárolással együtt
11. Energiatakarékos fogyasztók alkalmazása

Energetikai jellemzők összehasonlítása

Jellemző	egység	Régi épület, családi ház	Alacsony energiaigényű házak [AEICsH]	Passzív házak [PCsH]
Hőfogyasztás fűtés és szellőztetés 1)	kWh/év	akár 25 000	akár 9 800	< 2 100
Fajlagos energiaigény Fűtés, szellőztetés	W/m2	> 110	20 - 40	< 10
Fajlagos energiafogyasztás központi fűtés és szellőztetés [KF+SZ]	kWh/m2év	170 - 220	30 - 70	d 15
Fajlagos energiafogyasztás HMV termelés [HMV]	kWh/m2év	35	< 20	10 - 15
Fajlagos elektromos energiafogyasztás a háztartásban [EL]	kWh/m2év	30	< 20	10 - 15
Fajlagos energiafogyasztás összesen (KP+SZ+HMV+EL)	kWh/m2év	235 - 285	70 - 110	35 - 45
Elsődleges tüzelőanyag fogyasztás	kWh/m2év	-	-	< 120
Falak min. megkívánt hőátbocsátási tényezője	W/m2K	-	< 0,20	< 0,12
Falak min. megkívánt hőátbocsátási tényezője	W/m2K	-	< 1,00	< 0,85
1) átlagos családi ház 140 m2 hasznos alapterülettel A PCsH típusú házaknál a belső energia visszanyerés a fűtési energiaigény 35%-át képes fedezni, a napenergia hasznosítás további 30%-ot, így a maradék szükséglet kb. 35%. Közép-Európa klimatikus viszonyait tekintve a belső hőnyereséget ajánlott előtérbe helyezni a napenergia hasznosításával szemben, miközben az üvegezett felületek mértéke nem haladhatja meg az egész homlokzat felületének 25-30%-át.

Lakóházak ajánlott mikroklíma paraméterei

Jellemző	jelölés	Fűtési idény		Nyári idény
		optimális	megengedett	optimális	megengedett
Belső hőmérséklet	ti [°C]	20,8 +/- 0,8	18 - 24	26 +/- 0,5	22 - 28
Rel. nedvességtart.	rhi [%]	30 - 55	20 - 70	-	-
Légsebesség	w [m/s]	max. 0,15	max. 0,20	max. 0,15	akár 1,0

Lakóterek szellőztetési igénye

Külföldi előírás	Légcsere intenzitás [h-1]	Szellőztető levegő mennyisége
DIN 4701	0,5	-
VDI 2088	0,4 - 0,8	-
NKB Publication	≥ 0,5	30 m3/h
ECE Compendium	≥ 0,5	-
BSF 199838	0,4	1,26 m3/h m2
ÄŚR ÄŚSN 06 0210	0,5	-
ASHRAE USA	-	27 m3/h person
SIN 06 0210	≥ 0,5	-

Konyha, fürdőszoba és WC szellőztetési igénye

Külföldi előírás	Konyha		Fürdőszoba		WC
	[m3/h]	[h-1]	[m3/h]	[h-1]	[m3/h]	[h-1]
DIN 18017/3	-	-	40 - 60	-	20 - 30	-
DIN 1946/6	40 - 60	-	40 - 60	-	20 - 30	-
ECE Compendium	36 - 180	-	36 - 180	-	-	-
BSF 199838	36 - 54	-	36 - 108	-	36	-
ÄŚR	100 - 150	≥ 3	60	3 - 5	25	3

Páraképződés értékei

Páraképződés forrása	páraképződés [g/h]		Páraképződés forrása	páraképződés [g/h]
Fürdés kádban	700		szobanövények	5 - 20
Zuhanyozása	2 600		Gáztűzhely - gáz elégetése	1 500 g / 1 m3 földgáz
Főzés - meleg étel	600 - 1 500		Padlófelmosás, nedves tisztítás	1 000
Főzés - napi átlag	100		Ember nyugalmi állapotban	30
Szárítás - csavaróval	50 - 200		Könnyű munka végzése	40 - 200
Szárítás - teregetve	100 - 500		Közepes munka végzése	120 - 200
Mosógép	300		Nehéz munka végzése	200 - 300
Vasalás	200

Különböző fűtő és szellőztető rendszerek összehasonlítása családi házakban

Kívánt jellemzők biztosításának módja	Klasszikus melegvizes fűtés				Keringtetéses levegős fűtés
	Szivárgás ablakrésen át	Légtömör ablakok (huzatszellőztetés)	Elszívás a szociális helyiségekből	Szabályozott szellőztetés hővisszanye- réssel	Szabályozott szellőztetés hővisszanye- réssel	Szabályozott szellőztetés hővisszanye- réssel és talajhőcserélővel
Hőérzet	Teljesen biztosítva	Nincs biztosítva	Részben biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Szellőztetés	Teljesen biztosítva	Részben biztosítva	Részben biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Huzatszellőztetés ("parti" mód)	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Szoc. helyiségek szellőztetése	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Részben biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Szellőztetési hatásfok	Részben biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Részben biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Hővisszanyerés	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Külső és belső hőnyereségek hasznosítása	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Részben biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Bevezetett levegő szűrése	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
Éjszakai előhűtés	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Részben biztosítva	Teljesen biztosítva	Teljesen biztosítva
DX hűtés	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Nincs biztosítva	Részben biztosítva	Teljesen biztosítva

Lakóterek elégtelen szellőztetésének következményei

Épületkárosodás	Atkák	Penész, allergia	Penész, allergia	Megbetegedések