Jelen problémák

Állagromlás egy nem szellőztetett uszoda külső falán a magas páratartalom következtében
- a nem megfelelő páraelvezetésnek köszönhetően a vízfelszín nagymértékű párolgása következtében a relatív páratartalom oly mértékben megnövekszik, hogy nagyfelületű kondenzátum keletkezik az épület szerkezeti elemein (hőhidak) valamint az üvegfalakon és ablakok üvegfelületein.
- a lecsapódott pára károsítja az épület szerkezetét, lefolyik az üvegfelületeken, a felhasználó részéről mindez elfogadhatatlan
- kísérőjelenségként fellép a penészedés is (pl. Cladosporium, Penicillium, Aspergillus versicolor)
- az esetek nagy részében nincs jól megoldva a helyiség páramentesítése, így a pára bejutva a falak réseibe lecsapódik nagymértékben rontva a falazat hőtechnikai jellemzőit
- az esetek további részében ugyan van telepítve páramentesítő egység, hatása azonban nem elegendő az egész uszoda légterének párátlanítására. Továbbra is nagymértékű kondenzátum keletkezik, penészedést előidézve a nem kellően szellőztetett terekben. Ezzel egyidejűleg komoly egészségügyi problémát jelent az uszoda vizének fertőtlenítésére szolgáló kémiai anyagok nagymértékű kipárolgása is. (pl. klór, ózon, bróm, jód, kloroform, stb.)
Uszodák mikroklimatikus viszonyai

Tipikus penészesedés egy nem szellőztetett uszodai sarokban
| léghőmérséklet | ta = 30 °C |
| vízhőmérséklet | tw = 28 °C |
| Lev. rel. páratartalma | rhi = 60 to 65 °C |
| Lev. fajl. páratartalma | xi = 17,0 g/kg |
A légtechnikai rendszer méretezéséhez szükséges számítások végzésénél a következő értékeket vehetjük alapul:
| a külső és a belső levegő fajlagos páratartalmának számított különbsége - téli időszakban | Ø Δxie = 14 g/kg |
| a külső és a belső levegő fajlagos páratartalmának számított különbsége - átmeneti időszakban | Ø Δxie = 10 g/kg |
| a külső és a belső levegő fajlagos páratartalmának számított különbsége - nyári időszakban | Ø Δxie = 5 g/kg |
A medence felszínéről elpárolgott vízmennyiség értéke tapasztalati összefüggés alapján a következő
(átlagos hőmérsékletnél ta / tw = 30/28 °C):
| medencék használat közben | ΣX = 180 g/m2 h |
| nyugodt vízfelszín | ΣX = 55 g/m2 h |
| fedett vízfelület | ΣX = 8 g/m2 h |
A felsorolt értékekből a szelőztetési igény a következő módon állapítható meg:
| FB | a vízfelszín felületének nagysága [m2] |
| ρ | a bevezetett levegő sűrűsége [kg/m3] |
Egyszerű esetekben a szellőztetési igényre a következő megközelítő értékeket kapjuk (értsd: a friss levegő befújása és a használt levegő elszívása) az évszakok függvényében:
| téli időszak | V1 = 11 m3/h m2 |
| őszi időszak | V1 = 16 m3/h m2 |
| nyári időszak | V1 = 32 m3/h m2 |
A családi medencék gazdaságos építészeti megoldásának alapelvei
- a falak és ablakok hőszigetelésénél be kell biztosítani a legjobb hőtechnikai jellemzők elérését
- korlátozni a felesleges és indokolatlan üvegezés mértékét (különösen a tetőszerkezetben)
- kizárni a hőhidak keletkezését
- tökéletes páravédelmi megoldást javasolni a falak és mennyezetek esetében
- lehetőleg szögletes (derékszögű) alakot választani a medencék esetében, lehetővé téve ezzel a medencét lefedő fólia, vagy a bevonattal rendelkező poliuretán panelek egyszerű használatát
- a medence légterét jól szigetelő ajtón keresztül csatlakoztatni a lakás légteréhez, előnyös megoldás a külön szellőztetett folyosón keresztül történő kapcsolódás is
- a szellőztető egységet a medencéhez a lehető legközelebb kell elhelyezni, figyelembe véve a légvezetékekben fellépő veszteségeket és a kondenzátumot is
A családi medencék szellőztetésének és fűtésének alapelvei
Kiindulva az utóbbi években végrehajtott rekonstrukciók és új medencék építésének tapasztalataiból:
- a tökéletes és egyenletes szellőztetés biztosítása az egész medence térségében elkerülve a szellőzetlen sarkak és részek kialakulását, mert az ilyen a helyeken a kondenzátum veszélye fenyeget
- biztosítani a meleg, száraz, alacsony relatív páratartalmú levegő bevezetését a nagy üvegfelületek és az ablakok közvetlen közelébe, megfelelő sebességgel és terítéssel a felületekre
- a légtechnikai berendezések segítségével a medence egész térségét állandó jelleggel alacsonyabb nyomáson tartani, mint a külső környezet légnyomása (min. 95 %), megakadályozva ezzel a páradús levegő átjutását a szomszédos terekbe, illetve a helytelenül kialakított páravédelmen keresztüli infiltrációt az épület szerkezeti elemei közé
- a medence térségében a mennyezet alatt elhelyezett légtechnikai vezetékek anyaga kizárólag rozsdamentes acél, a légbefúvás rácson vagy légszelepeken keresztül történik, a vezeték anyaga esetleg alumínium borítású poliuretán fehér köpennyel, nem szabályozható befúvó nyílásokkal (tekintettel a bonyolult hozzáférési lehetőségre)
- a rozsdamentes acélból készült légvezetékek padlózat alatti elhelyezése esetén biztosítani kell tökéletes vízmentességüket, lejtést biztosítani a páralecsapódás elvezetésére és megfelelő hozzáférést a tisztítás érdekében, ezenkívül a vezetékeket tökéletes hőszigeteléssel kell ellátni, valamint meg kell akadályozni a víz bejutását a padlóról a vezetékekbe
- a medence légterén kívül a légtechnikai vezetékeket kizárólag légtömör csövekből állhat, (alapvetően poliuretánból) lejtéssel a kondenzátum elvezetésének biztosítására hőszigeteléssel. Szívócsonkokat nem szabad a tető alá telepíteni, átvágva a párazárás szigetelést!
- az elszívó csonkokat központosítva az üvegfelületekkel szembeni oldalon a mennyezet alatt kell elhelyezni
- a nagyon kicsi, egy ablakkal ellátott medencék vagy a pincében lévők esetében a légtechnikai vezetékeket meg lehet oldani egy központosított fúvókával (állítható nyílással)
- a medence légtechnikai rendszerét a ház többi részét ellátó rendszertől alapvetően el kell választani, beleértve az elszívó és légbevezető csöveket is, megakadályozva ezzel a levegő keveredését, (a visszacsapó szelepek nem mindig biztosítanak megbízható védelmet)
- tekintettel a medencék impulzus üzemmódjára (pl. 1 - 2 óra naponta), ideális lehet a meleglevegős fűtőrendszer telepítése, amely rendkívül gyorsan (15 - 20 perc) biztosítani tudja a medence légterének felfűtését a kívánt hőmérsékletre, különösen ha a megfelelő párazárás és a belső hőszigetelés is biztosítva van
- a légtechnikai egység agresszív környezeti hatásoknak van kitéve (klór), ezért a hővisszanyerő anyaga rozsdamentes acél vagy műanyag, a kondenzátum elvezető csatornája rozsdamentes acél, illetve egyéb speciális megoldások is javallottak
- a fűtőrendszer alapját padlófűtés képezheti, amely egy alacsony hőmérsékletű központi fűtés rendszerre kapcsolódik (napenergia), esetleg ablak alatt elhelyezett hősugárzók alkalmazhatók megfelelő érintésvédelemmel és korrózióvédelemmel ellátva
DUPLEX RDH EGYSÉGEK
A DUPLEX RDH egység a családi úszómedencék keringtetéses fűtésére és páramentesítésére szolgál, hatékony hővisszanyeréssel. Habár családi házas felhasználásra készültek, az RDH egységek rozsdamentes acél burkolatúak, növelve az uszodai felhasználás során elengedhetetlen korrózióállóságot.
Bővebb információt az egység leírásában talál.
Az uszodai Duplex RDH szellőztető és fűtési üzemmódjai
| Keringtetéses fűtő és szellőztető üzem (2 üzem) | ||
|---|---|---|
![]() |
Meleglevegős fűtés és kiegyenlített hővisszanyerős szellőztetés légnedvesség mérővel és termosztáttal automatikusan szabályozva, a keringtetési teljesítmény 1 800 m3/ó, szellőztetési teljesítmény 500 m3/ó. Mindkét ventilátor üzemben, keverőcsappantyú az "1" helyzetben. |
![]() |
| Keringtetéses fűtő üzem (3 üzem) | ||
![]() |
A medence légterének fűtése és hőmérsékleten tartása üzemen kívül. Az elszívó ventilátor üzemen kívül, a keverőcsappantyú "0" helyzetben. A relatív páratartalom megnövekedése esetén automatikusan átkapcsol 2. üzemmódba. A hőmérséklet termosztáttal szabályozva. |
![]() |
| Túlnyomásos szellőztető üzem (5 üzem) | ||
![]() |
Intenzív nyári túlnyomásos szellőztetés teljes külső levegőellátással (esetleg talajhőcserélőn keresztül). Légelvezetés a nyitott ablakokon keresztül. A keverőcsappantyú "2" helyzetben, by-pass csappantyú nyitott helyzetben. |
![]() |
| c1 | a keringtetett levegő beszívása az egységbe |
| c2 | a keringtetett levegő kifúvása az egységből |
| e1 | a friss külső levegő beszívása az egységbe |
| e2 | a friss külső levegő kifúvása az egységből |
| i1 | az elhasznált levegő beszívása az egységbe |
| i2 | az elhasznált levegő kifúvása az egységből |
Az 1. és 4. üzemmód uszodák esetében nem használt.
A csövek nélküli fúvókás légbevezetést csak a legkisebb, üvegfelületek nélküli medencék esetében ajánlott használni. (Lmax = 5 m)
A medence feletti tér szellőztetésének keresztmetszeti nézete
![]() |
![]() |
| A szellőztető levegő hosszanti bevezetése az ablakok, nagyméretű üvegfelületek felett, a vezetékek alumínium fóliával borított poliuretánból. A légáram elosztása fúvókákkal az üvegezett felületek felett, a központosított elszívás rozsdamentes rácsozaton keresztül. | A szellőztető levegő hosszanti bevezetése az üvegfal előtt, a légvezetékek rozsdamentes (AISI 304) acélból, a légáram megosztása lyukacsos csővezetéken vagy fúvókákon keresztül függőlegesen és ferdén az üvegezett felületekre. |










